Vőlegény búcsúzása

 

Életem útjában fordulóhoz értem,
Gyerekségem múltán férfisorba léptem.
Mint a többi ember, páromat kerestem,
Nem jártam hiába, szép kincsemre leltem.
Kezem néki nyújtom, ő is felém tárja,
Együtt megyünk immár életünk útjára.


Hadd szóljak most kedves szüleimhez,
Akik legközelebb állnak a szívemhez.
Akik bölcsőmtől idáig vezettek,
Tisztességre, jóra, szent hitre neveltek.

Fizesse meg Isten drága jó apámnak,
Mindazt, amit adott, nékem, a fiának.
Értem való gondját, két keze munkáját,
Sok nehéz tűrését, élete példáját.


Drága Édesanyám, kevés az én szavam
Elmondani mindazt, ami a szívemben van.
Kevés az én erőm, illő köszönésre,
Rácsókolni hálám, áldott két kezére.

Örüljön most velem, mert nem volt hiába
Amit rááldozott, bennem a fiára.
Édes jó Szüleim, ha búcsút is veszek
Azért ezután is hű gyermekük leszek.


Hozzád is szólok kedves Testvérem,
Veled múltak el gyermeki éveim.
Közös volt a gondunk, egy a reménységünk,
Ezután is tartsunk össze, amíg élünk.

Kedves jó násznagyom, add meg a jelet az indulásra
Te nyújts vigasságot az ünnepi nászra.
Vezess el bennünket a menyasszonyi házhoz
Azután esküvőre, templomi oltárhoz.

 

 

Menyasszony kikérése

 

Dícsérem a Jézust, jó napot kívánok,
Én a nászseregnek követeként állok.
Bátor vagyok e ház urához szólni,
Hogy itt-e a menyasszony, azt tudakolni.
Tisztelt gazduram, hosszú útról jöttünk,
Útközben nem ittunk, még csak nem is ettünk.
Ezért hát megkérem, engedjenek beljebb.
Szaporodjon e család, mint erdőben a gomba,
Kenyérre, ruhára, sose legyen gondja.
De beszédemben hosszas most nem akarok lenni
Mert egy hófehér galambot jöttünk most keresni.
Kérem gazduramat, most nekünk azt adja ki.

 

Menyasszony búcsúztató

 

Tisztelt násznép! Halljunk búcsúszót egy párat,
Mielőtt elhagynánk ez érdemes házat.
Mert illő, mielőtt nagy útra indulunk
Isten s ember előtt híven beszámoljunk.

Kedves menyasszonyunk is eképpen szólna
Ha szíve boldogságától szavakhoz jutna.
Elmondom én tehát, mit elméje gondol
Látom szép arcáról, ilyenformán szól:


Először tetőled búcsúzom, kedves Édesapám,
Ki voltál énnekem felnevelő dajkám.
Mint gyenge virágot, ápoltál, gondoztál,
A fúvó széltől is híven oltalmaztál.
Most el kell válnom, kit szerettem attól,
Máshová kell szállnom hű szárnyaid alól.
Mintha meghasadna szegény szívem, úgy fáj,
Hogy el kell hagyjalak kedves Édesapám.


Kedves Édesanyám, a szívem majd megszakad
De lelkem egyik fele örökre itt marad.
Te adtál életet, te neveltél engem
Te óvtatd meg tisztán szeplőtelen nevem.
Most elhív az élet, ám de tiéd a lelkem
Őszinte, örökös gyermeki szerelmem.
Áldjon meg az Isten, ezerszer megáldjon
Legyen minden lépted illatos virágnyom.
Búcsúzom tőled, de nem utoljára
Kísérjen sírodig a jó Isten áldása.


Drága jó Testvérem elbúcsúzom tőled,
Itt hagyom e házat, mint igen jó testvéred.
Fáj a szívem érted, mert elmegyek tőled
Drága jó testvérem, Isten legyen véled.

Drága jó nagyszülők, szüleimnek véne,
Búcsúzom maguktól, mert már menni kéne.
Megköszönöm szépen a maguk jóságát
Ezért kérem magukra az Isten áldását.


Kedves jó rokonaim, szomszédim, barátim
Mind, kik voltatok én jó akaróim.
Köszönöm néktek is jóságtokat
Fizesse meg néktek a jó Isten azokat.

Most pedig násznagyok, megkérem Önöket
Indítsák hát útra a vendégsereget.
Szeretet jelével induljunk hát útra
Esztendő ilyenkor úgyis ring a pólya!

 

Asztalhoz ültetés

 

Uraim, az asztal meg vagyon terítve
Kés, tányér, villával föl van ékesítve.
Jönnek az étkek is, most mindjárt sorjába,
E sok derék legény nem áll itt hiába.
Nehogy az asztalon a leves elhűljön
Felmelegítése dologba kerüljön
Tessék mindnyájuknak helyre telepedni
A muzsikus úgyis kezd már melegedni.
Gazdánknak most az a leghőbb akaratja,
Lakjon jól a násznép apraja és nagyja
Ami tőlem telik mindent elkövetek
Nagyon jó étvággyal egyenek kelmetek.


Az első tál étel lesz bagoly nyerítés,
Ezt foglya követni kemence nyögés.
Lesz csirke ordítás, kisborjú köhögés
Negyedik tál lészen üres kocsizörgés

Egy öreg sündisznó lesz majd bepácolva
Egy beteges bolha lesz a nyársra húzva.
Sült pecsenye helyett a nagyfejsze foka
Hetvenhét esztendős keréknek az agya.


Ezután meg lesz még gereblye nyél rántva
Kukoricacsutka urasan meghántva.
Aztán olyan is lesz, aminek nincs mása
Fenyőfa tetején termett pergelt kása.

De már nem tréfálok, megyek a konyhára
A sok jó eledel drága illatára.
Sietek ám vissza, jövök nemsokára
Ha előbb nem, hát Péter-Pál napjára.

 

Leves beköszöntése

 

Érdemes vendégek, nem jöttem üresen
Étkekkel vagyon terhelve mindkét kezem.
Szívesen adja ezt a háznak gazdája
Ételét italát tőlünk nem sajnálja.

De hogy én most itten hosszan ne papoljak
És a forró táltól sebeket ne kapjak,
Vegyék el kezemből ezt a forró tálat,
Amelyet az ujjam már tovább nem állhat.


A hátam mögött is vagy húsz legény vagyon,
Azok kezeit is süti igen nagyon.
Ne tántorogjon hát előttünk most senki
Mert a nyakát könnyen leforrázzuk neki.

Itt van hát a leves, benne a sok jó hús
Azért senkinek a szíve ne legyen bús.
Nosza hát vendégek kezdődjön virtus,
Rajta muzsikusok, szóljon hát a víg tus!

 

Köszöntő főtt húsra és mártásra

 

Gyenge csirkehúst hoztam én mártással,
Szegény még veszekedett tegnap a kakassal.
Addig kergetőztek odakint a kertben
Míg a gazdaasszony odaosont szépen.
Megszólítja őket szépen és csendesen:
Hallja e kappan úr, jöjjön velem szépen.
Vesse le a tollát a tyúkanyóval együtt
Mindkettőjüknek a húsát megesszük.
Nem volt mit hát tenni szegény szerelmesek
Jó ízt adtak nekünk, a forró levesnek.
Erőt egészséget, mindenki jó étvággyal egyen,
Ha én is kappan lennék, így tennének velem.

 

Sültek beköszöntése

 

Ismét megérkeztem, egy kicsit sokára,
De merem mondani, nem jártam hiába.
Mert oly jó eledelt hoztam valójába,
Mely igazán első az étkek sorában.

Ezen eledelért nagy próbát is tettem,
Görbe szarvú kossal hét nap verekedtem.
Kis híja, hogy fogam ott nem felejtettem
De oda se neki, csak hogy legyőzhettem.

Nosza, hevenyében a bőrét levettem
Fejét a nyakáról egyszerre leszeltem
Ezt a jó eledelt abból készítettem,
Megvallom, magam is nagyon megszerettem.

Mivel hogy nincsen más ilyen ízes étek,
Erre a magyarnak vizet inni vétek.
Itt a jó paprikás, uraim vegyétek
Kívánom, nagyon jó étvággyal egyétek.

 

Kásapénz szedéséhez

 

Vígságunkat búsítja egy szomorú eset,
A nagy sürgés-forgásban egy kis baj esett.
Ahogy a szakácsné a kását keverte,
Ráfröccsent belőle a keze fejére.
Le van forrázva szegénynek a karja,ű
Szörnyű sebeit kendővel takarja.
Sírdogál szegényke, szörnyű nézni rája,
Menni kéne kenőcsért a patikába.
De a gyógyszertárban uraim pénz kell
Ezért közlöm a kérést kelmetekkel,
Adjon hát mindenki, amennyit bír a zsebe
Hadd gyógyuljon meg a szakácsné keze!

 

Köszöntő borra és az ifjú párra

 

Mikor Noé apánk, Isten parancsára
A vízözön elől futott a bárkába
Minden növényből, s állatból egyet vitt,
Hogy ne nélkülözzön a vész után semmit.
Milyen szerencse, hogy mikor ezt tette,
A szőlőtőkét el nem felejtette.
Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük,
Amelyből kedvünket, erőnket merítjük.
Nosza hát uraim, töltsék a pohárba,
Igyunk Noé apánk emlékére ma.
Hogy szőlőt termesztett legyen érte hála,
Neki köszönhető szívünk vigassága.

Éljen az ifú pár !!!

 

Menyecske tánc előtt

 

Ím itt áll előttünk az ékes menyasszony
Hogy menyecske fővel először mulasson.
Minden vendégnek egy nótát juttasson,
Az ajándékokból új cipőt varrasson.
Táncoljon hát vele mindenki egy kurtát
De le ne tapossák a cipője orrát!
Gondoljanak arra, hogy drágáért varrták,
Aztán tömjék majd meg bankóval a markát.
Násznagy urunknál van egy üres tányér
Én kezdem a táncot, a többi még ráér.
Addig menjenek el forintért, ezresért,
Húzd rá cigány, az új házasságért!

 

 

Névnap

2017. november 22. Szerda
Cecília

 
A Nap kel 07:06-kor,
nyugszik 16:08-kor.
 

 
Holnap
Kelemen, Klementina
napja lesz.

Facebook